Dupla 70-es életműkiállítás
A Képzőművészeti Múzeumban kedd délután nyitották meg Zagyva László és Z. Erdei Anna közös tárlatát.
Két kitűnő, Szatmárnémetiből elszármazott képzőművész közös életmű-kiállítását nyitották meg kedd délután a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén, a Vécsey-házban. A közös tárlat egy sorozat része, a művészházaspár tagjai közös tárlatot tartottak Nyíregyházán, Marosvásárhelyen és most Szatmárnémetiben.
Mindhárom várossal szoros a kapcsolatuk, hiszen most Nyíregyházán élnek és ott teljesedett ki életművük. Marosvásárhelyen értek igazi képzőművészekké, Szatmárnémeti pedig a kezdetet, a kiindulópontot, azokat az érzelmi, lelki tartalékokat jelenti, amelyek minden művészt egy életen át elkísérnek. A kiállítás kapcsán még fontos tudni, hogy dupla 70-es tárlatról van szó: a szobrászművész és a grafikusnő is nemrég töltötte be a kerek évszámot.
Muhi Sándor grafikus, mint művészettörténész és a kiállítók régi jó barátja beszélt munkásságukról, művészetükről.
"Erdei Anna alaposan ismeri és kamatoztatja alkotómunkájában a hagyományos grafikai eljárásokat, készít rézkarcokat, linóleummetszeteket, kollázs nyomatokat, tervezőgrafikai munkái kifinomult ízlésvilágról, szakmai igényességről és a képzőművészeti eszköztár alapos ismeretéről vallanak, de egyéniségéhez sokkal közelebb jár a rajz. Elsősorban szénnel, ritkábban pasztellel dolgozik. A líraiság talán pasztellképein érvényesül leginkább, ezek többségét a táj, a közvetlen környezet ihlette, de itt, ezekben a munkákban se tagadja meg önmagát. Fekete, barnás-vörös vonalhálókkal átszőtt felületei úgy tűnik kiválóan alkalmasak az egyéniségén átszűrt közvetlen élmények közvetítésére" - mondta Muhi.
"Zagyva szobrai a technikai, formai változatosság ellenére (hiszen dolgozik bronzba, kőbe és fába) egységes összképet mutatnak, alapos anatómiai ismeretekről, műgondról, olykor humorérzékről árulkodnak. Ez utóbbi, megítélésem szerint alkotásainak egyik fontos, meghatározó jellegű erénye. A humor az ő esetében sohasem bántó gúny, hanem olyan nemes irónia, olykor önirónia, amely közelebb hozza alakjait a nézőhöz, aki ezek sutaságában, kiszolgáltatottságában önmagára ismerhet. Kedvenceim közé tartoznak a nyíregyházi városközpont közelében álló oszlopszobrai, a mitológiát idéző fa faragásai, illetve a Dudás címet viselő sorozata, amelyeken a művész humora fokozottan érvényesül. Az nem véletlen, hogy Zagyva László kiváló éremművész, alkatilag szinte predesztinált erre a területre. Érmein a kiváló portrék mellett bohócok, mitológiai állatfigurák, épületrészletek, és az otthonát, házát lécenként összehordó, kiszolgáltatott ember mindennapi küzdelme elevenedik meg. E sorok írója számára kisebb, élményekkel gazdagító kaland volt ennek az anyagnak a körbejárása" - magyarázta Zagyva László alkotói munkájáról régi barátja, Muhi Sándor.
